Megy az idő....

Fotó: Szeged, 2018. február

Szalad az idő.... Már gyerekként is megtapasztalta az ember. Gyorsan kinőtt kedvenc ruhák, az "Indul a busz..."; "Már megint kicsöngettek..." világában...

Rengeteg anyagot dolgoztam fel, édesapám halála után is, ami mai napig publikálatlan..

A versek nagyon nagy része kiadásra került, mind a Poet.hu, mind pedig a saját Archivált Világ -Archived World, mind pedig az Egy Csepp Élet, Tollforgató Online Lapcsoport Irodalmi, Történelmi, Művészeti, Ókor Történetlmi Tollforgató, és a hozzájuk kapcsolódó Régész a pácban, Arany, ezüst, Bronz és Vaskincsek a világon, az InternetRégész és a Bíborvirág Régész-Vegyészblog oldalamon.

A laprendszer hatalmas lett. Tárhely hiányában támogatásokra szorulok a munkához, mivel a jövedelmem végig más számláján landolt, a nyomozások elsikkadása folytán. Csak sajnálni tudom, mentegetőzni semmi okom, tettem és teszem a dolgomat. Most, Advent idején valahogy a sok elhunyt szerző, barátok, volt tanáraim, egykori tanár szaktársak halála miatt még jobban megterhelnek a gondok. Olykor eszembe is jut, a Százkarú Buddha kezei most valóban kevésnek bizonyulnak, a Dalai Láma és mások lelki és éterben tovafutó támogatásai mellett is... Lassan felettem is elszáll az idő, őszbe csavarodik a természeten kívül az én hajszálaim többsége is.. Észrevétlen suhan az idő az állandó munka mellett, melyet ellenérték nélkül is alig érzékel az ember... Hiszen amit szeretünk, az a részünkké válik, és ami a részünk, hozzánk tartozik...

Filozófiára a nyelvek, régészet,, technika és környezetvédelem mellett is annyi idő jut, amennyire észreveszi az ember, hogy azok része, és elválaszthatatlan területe. Talán, ma már valóban minden mkndennel összefügg, s a fizikai és kémiai jelenségek leírására használt matematika már a nyelvi tanulástól sem választható el.. Részletezhetnénk. Hibák voltak, vannak. Ha elnézzük őket, szemet hjnyjnk felettük, később ezrével szaporodnak fejünk és  mások feje felé, és végül a lét végső pontját egyértelműen meg is határozzák. Mondhatnám, kk miben hisz, mit tanult, mit képes elsajátítani.. A történelem a hit, vallás ezernyi szálából fonódik össze, s a hiányok a fejünkben önmagukban nem jelentenek űrt, kitöltődik minden képzetekkel, gondolatokkal, az adathiányg az elme önmaga is igyekszik pótolni. Meggondolatlan gyorsjegyzetek vesznek el le nem mentett, le nem írt gondolatokkal esővízben, interneten ks.. Ha, nem adják azt tovább.. Mit szeretnél? Hogy legyen tovább a mese? Mert  az élet mese, amelyet a döntésekkel mi írunk. Más csak azt tudja megtenni, amit engedsz neki. Amibe beleegyezel.

Úgyhogy .. új utakra fel!